A fabrikett fűrészporból, faaprítékból, szalmából, esetleg más anyagokból készült kb. 5 cm átmérőjű tüzelőanyag. Az előállításához száraz anyagra és a préselésükhöz sok, általában villamos energiára van szükség. Tárolása nedvességtől védve, korlátolt (általában egy-két évig) ideig lehetséges. A brikett árát az alapanyag szárításának és a préselésnek az energiaigénye határozza meg, de az értékesítéshez szükséges, nedvességtől védő csomagolási megoldás költsége sem elhanyagolható.

A feketeszén csillogó fekete a színű, sok meleget ad, szép lánggal ég. Úgynevezett fűtőértéke eléri az 5500 kalóriát. Hamuja igen kevés. A szén karca és pora fekete. Legfontosabb lelőhelyei (voltak): Pécs, Komló, Ajka, Szászvár, Hosszúhetény.

A tűzifával kapcsolatban rendkívül sok adat és érték kering a köztudatban. Nehéz kiigazodni, hiszen sokan mást mondanak. Valaki szerint a bükk, valaki szerint az akác, míg mások szerint a gyertyán a legjobb tűzifa. A személyes benyomások sokfélesége megnehezíti a pontos tájékoztatást. Csak és kizárólag ellenőrzött, számlaképes helyről vásároljunk tűzifát. A tűzifákat két nagy csoportra lehet osztani, puhafákra és keményfákra. Felépítésükben és mechanikai tulajdonságaikban tér el a két nagy csoport. A puhafák közé az örökzöld fenyőfák tartoznak, míg a keményfák közé a lombos fák. Tűzifának a keményfák alkalmasabbak: bükk, tölgy, gyertyán,stb… Előfordulhat, hogy puhafával tüzel valaki, de ennek a hátránya, hogy hamar tönkremehet a vegyestüzelésű kazánunk a tűztérbe kerülő sok gyanta miatt.

A tüzelésnél arra kell még vigyázni, hogy a tűzteret ne rakjuk tele fabrikettel, inkább csak félig szabad megtölteni, mivel a fabrikett térfogata égés közben valamelyest megnő. Azt is vegyük figyelembe, hogy a magasabb hatásfokú égés miatt ugyanolyan meleg eléréséhez a tűzifához képest kevesebb mennyiséget kell a tűztérbe pakolni. A fabrikett egyébként nyugodt, egyenletes lánggal ég. Használható fatüzelésű kazánokban elsősorban, de szén- illetve vegyestüzelésű kazánokban is.

Amíg a fabrikett lángra kap, addig nagyobb szellőzést kell biztosítani. Amint átizzott és kis, kékes színű lánggal ég a szellőzést minimalizálni kell, a lényeg, hogy ha már izzik a brikett, akkor ezt az izzó állapotát minél tovább meg kell őrizni, mert így tudja a legtöbb hőt leadni. Általában 15-20 perc elég ahhoz, hogy a fabrikett izzása megfelelő legyen, és ezután lehet a szellőzést minimalizálni. (forrás)

Használata esetén az égőtérben kisebb darabokra tördelt brikettel történhet, és a kezdő tűz teljes égését elérve (amikor a megfelelő huzat már létrejött) lehet a tüzelőanyag aknát megtölteni. A tüzelőanyag-akna akkor felel meg a fabrikett eltüzeléséhez, ha lefelé táguló, fala nem kátrányosodott. Ellenkező esetben a fabrikett az aknában fennakadhat, a tűz kialszik, nem megfelelő tömítettség aknában a betöltött brikett visszaég. Gyakori brikett fennakadás esetén célszerű a brikettet kisebb darabokra törve betölteni.

Barnaszén: eocén korban, 60-75 millió évvel ezelőtt sűrű láperdőkből keletkezett (mint a mostani trópusi, szubtrópusi, mérsékelt égövi növények) A magyarországi barnaszén is ekkor keletkezett a Pannon tenger partján, de kisebb mennyiségben van krétakori barnaszén is (75-125 millió év). A két szén megkülönböztetése az égéshő alapján történik. Ez a határérték 23,87 MJ/kg. Ez az egyensúlyi nedvességtartalmú (nedvesség nélküli) és hamumentes mennyiségre vonatkozik. A tüzeléstechnikai gyakorlatban a hamutartalmat is magában foglaló mennyiségre vonatoztatott fűtőértéket veszik figyelembe a szenek minősítésénél, ami nem ad éles határt. A feketeszén és a barnaszén választóvonala: 17-20 MJ/kg körül helyezkedik el. Kemény barnaszén: ha 40 %-nál kevesebb bányanedvességet tartalmaz. (röviden: barnaszén) Lágy barnaszén: ha 40 %-nál nagyobb bányanedvességet tartalmaz. (röviden: lignit).

A különböző fafajták fűtőértéke csak csekély mértékben eltérő, általában 4,1-4,4 kWh/kg közötti. Ez az érték azonban jelentősen függ a tűzifa nedvességtartalmától. A fáknak kivágásukkor kb. 50% a nedvességtartalmuk, és általában 1 éves szárítás után érik el az ideális 20%-os értéket, ami már száraznak mondható, és tüzelésre alkalmas. Ezért kevéssé a tűzifa fajtája a fontos, annál inkább annak a nedvességtartalma. A tüzelőanyag-kereskedésekben általában folyamatos készlet szárad, és a kitermelő erdőgazdaságok is jól átszellőző rakásokba tárolva szárítják a kivágott rönkfákat, ám a leszállítás után is szükséges még a hasogatott tűzi fa szárítása fedett, jól átszellőző tároló helyen.

A tűztér 1/3-1/2-es töltöttsége mellett érhetjük el a legjobb tüzelési hatásfokot. A brikettet felül kell meggyújtani, és kezdetben felső levegő adással kell a természetes huzatot növelni. A levegő elállításhoz a huzatszabályozót úgy kell beállítani, hogy az égési levegő egy része mindig felül jusson a tűztérbe. Az alsó levegő mennyiségét a túl gyors égés elkerülése céljából csökkenteni kell, de teljesen elzárni soha nem szabad. A felső levegő bevezetés akkor szüntethető meg, ha a fabrikett a tűztérben teljesen átizzott, a fagázok képződése befejeződött, a brikettmaradvány, mint faszén ég.

A fához hasonló módon kell a fabrikettet használni, de a tűztérbe egyszerre a fánál megszokott mennyiség 1/3-át célszerű betölteni. Ellenkező esetben a cserépkályha felmelegedése túl gyors, és a túlhevítés is előfordulhat. A cserépkályha ajtaját illetve levegő csappantyúit csak a fabrikett teljes elszenesedése után szabad elzárni, akkor, amikor a brikettből képződött faszén alig látható kékes lánggal izzik.